H�sv�ti szok�sok Nagyb�jt, nagyp�ntek, nagyszombat �s h�sv�t vas�rnapja A h�sv�tot a negyvennapos nagyb�jt el�zi meg, melyet J�zus ugyanennyi napig tart� b�jt�l�s�nek �s k�nszenved�s�nek eml�k�re, hamvaz�szerd�t�l h�sv�t vas�rnapig tartottak meg. A nagyb�jt utols� hete, m�s n�ven a nagyh�t, Krisztus diadalmas jeruzs�lemi bevonul�s�nak �nnepe. A Biblia szerint ekkor sokan �gakat t�rtek a f�kr�l, �s a szam�rh�ton �rkez� J�zus el� sz�rt�k. Ennek eml�k�re alakult ki a d�lvid�ken a p�lm�s, az �szaki t�jakon pedig a bark�s k�rmenet. A b�jt sor�n csak h�s n�lk�l k�sz�lt �teleket ehettek, ez al�l kiv�tel csak a hal volt. J�zus kereszthal�l�nak eml�knapja a nagyp�ntek. A legt�bb templomban ilyenkor passi�j�t�kot, az iskol�kban pedig miszt�riumj�t�kokat rendeztek. Ezeket a falvak �sszesereglett n�pe is megtekinthette. Az 1700-as �vek elej�n Magyarorsz�gon nagyp�nteki t�viskoszor�s, �nostoroz�, kereszthordoz� k�rmeneteket is tartottak, de az egyh�zi hat�s�gok ezeket a sz�zad k�zep�re betiltott�k. Nagyszombaton szentelt�k meg a t�zet: a templom el�tt vagy a templom mellett raktak m�gly�t. A megszentelt t�z l�ngj�val vagy parazs�val gy�jtott�k meg a templom �ri�si h�sv�ti gyerty�j�t. A szentelt t�z maradv�nyait az emberek hazavitt�k. Sok h�zn�l tartott�k azt a szok�st, hogy nagycs�t�rt�kt�l nagyszombatig nem raktak t�zet, majd nagyszombaton az �j t�zet a templomb�l hazavitt szentelt par�zzsal gy�jtott�k meg. Ezen f�zt�k meg az �nnepi �telt. A megszentelt t�z parazs�b�l �s szen�b�l tettek az �llatok iv�v�z�be, sz�tsz�rt�k a h�zban �s a f�ldeken. Ugyancsak nagyszombati szertart�s a v�zszentel�s, azaz a templom keresztviz�nek megszentel�se. A h�zakat is, a k�z�pkorban m�g tal�n a feln�tteket is megszentelt�k. Val�sz�n�leg innen sz�rmazik a keresztgyerek h�sv�ti megaj�nd�koz�s�nak szok�sa. A legl�tv�nyosabb nagyszombati szertart�s a felt�mad�si k�rmenet volt. A k�z�pkorban m�g vas�rnap hajnal, ma m�r nagyszombat est�j�n tartj�k. R�gebben a k�rmenetben a falu legtekint�lyesebb embere hordozta k�rbe a felt�madt J�zus szobr�t. Nagyszombaton �rt v�get a b�jt is: a k�rmenetr�l hazat�rve fogyasztott�k el az �nnepi vacsor�t. �jszaka J�zus keres�s�re indultak az emberek. Ekkor a h�v�k �nekelve k�rbej�rt�k a helys�gbeli kereszteket, majd a legt�volabbin�l megtal�lt�k az �ltaluk el�z�leg elrejtett J�zus szobrot. Szok�s volt a h�sv�ti felszentel�s vagy �tel�ld�s is. Ilyenkor feh�r kend�be k�t�tt t�ny�ron vitt�k a templomba a sonk�t, f�tt toj�st, kal�csot �s torm�t. A mise v�gezt�vel a pap megszentelte a csomagot, majd az asszonyok sietve, majdhogynem szaladva vitt�k azt haza, mert �gy tartott�k, hogy aki gyorsan �r vissza a h�z�ba, az a munk�ban is �gyes lesz. Az �nnepi asztaln�l mindenki kapott egy kis szeletet a megszentelt �telb�l. Hagyom�nyos h�sv�ti �telek Locsolkod�s A h�sv�ti locsolkod�s vil�gi szok�s. R�gebben h�sv�t h�tf�n faluhelyen a k�tb�l h�zott v�zzel locsolt�k meg a l�nyokat, vagy nemes egyszer�s�ggel egy patakba vetett�k. A fi�k ezut�n toj�st �s szalonn�t, vagy festett toj�st kaptak, ez ut�bbival a l�ny m�g az �rzelmeit is ki tudta fejezni. Ma a fi�k illatos v�zzel locsolnak. A m�veletet mond�k�val k�s�rik. A l�nyok k�sz�netk�ppen m�g ma is aj�nd�kot adnak, de ma m�r a festett toj�st sok helyen felv�ltotta a csokol�d�b�l k�sz�lt toj�s vagy nyuszi figura. Sokszor apr�p�nz is j�r a locsolkod�nak. �szak- �s nyugat-magyarorsz�g egyes falvaiban locsol�s helyett a vessz�z�s d�vik. Mindk�t szok�s az �si term�kenys�gvar�zsl� r�tusokb�l ered. Locsol�versek: Sz�pen k�rem az anyj�t, Adja el� a l�ny�t, Hadd locsolom a haj�t! Hadd n�j�n nagyra, Mint a csik� farka, M�g ann�l is hosszabbra, Mint a Duna hossza! Szabad-e locsolni? Z�ld erd�ben j�rtam, K�k iboly�t l�ttam, El akart hervadni, Szabad-e locsolni?